|
 |
|
|
... -, de még ha ül-nének is benne, távcső nélkül akkor se igen leshetnék ki, amint a nagy ember vizel. És ha igen, akkor mi van? Többé-kevésbé mindenki szokott pisilni.
John Edward Marinville, ,,a művész, amilyen Norman Mailer csak szeretett volna lenni", írta valamikor a Harper's, ,,az egyetlen steinbecki kaliber a ma élő amerikai írók között", mondta egyk... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... pontját, egész pontosan az utolsót.
Az Ötparancsolatot egy hónapja kapta, nem Istentől, hanem Bill Harristől, amikor Jack Appleton irodájában ültek. Appleton egy évtizede volt Johnny Marinville kiadója. Eljött a parancso-latok átadására, de magába a beszélgetésbe csupán a végső fázisban avatkozott bele: addig csak ült az íróasztalánál, gyönyörűen manikűrözött ujjait zakójának... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... diliház-ból.
4
A Carver család túlságosan összezavarodott, túlságosan csak a foglyulejtőjével törődött ah-hoz, hogy észrevegye a várost jelző táblán lógó döglött kutyát, John Marinville viszont edzett meg-figyelő volt. Egyébként most már nehéz is lett volna nem észrevenni. Carverék errejárta óta a kese-lyűk is megtalálták. Ott ültek a földön a dög alatt a leg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kicipzárazta motoroszubbonyának egyik zsebét, kihalá-szott egy megviselt tekercs cukorkát, és bekapott egy szemet.
- Uram, mi a neve? - kérdezte Ralph az őszes férfitól.
- Marinville. Johnny Marinville. Én...
- Maga vak, ha nem látja, hogy itt valami szörnyű, valami egészen abnormális dolog történik.
- Nem azt mondtam, hogy nem szörnyű, és azt biztosan nem állí... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... az apja kiabált, és még sohasem látta vagy hallotta így kiabálni. Félelmetes volt, mintha a szívét vágták volna fel.
- David, válaszolj!
- Dugulj már el, haver! - szólt oda Marinville.
- Te dugulj el! - förmedt rá Mary.
- De fölizgatja a prérifarkast!
Az asszony rá se rántott. - David, mit csinálsz?
A fiú nem válaszolt. Ez nem olyasmi, amit ésszerűen ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nevű, két lábon járó rövidzárlat.
- Semmi. Nem érdekes.
Mary fölállt, két lépéssel odament cellája ajtajához. Megragadta a rudakat, kinézett. A préri-farkas a padlón ült Johnny Marinville bőrzubbonyának roncsaival a mellső mancsai között, és meg-delejezve bámulta az írót.
- Mit gondol, sikerült neki? - kérdezte Ralph. - Mit gondol, sikerült elszöknie a kisfiamnak, a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... jelentek meg az adást jelző csíkok, ami baj. Nagy baj. Mégis meg kell próbálnia. Addig nyomkodta a NÉV/MENÜ gombot, amíg meg nem jelent a STEVE szó. Ekkor megnyomta az ADÁS-t.
- Mr. Marinville! - Mary állt az ajtóban. - Mennünk kell! A zsaru...
- Tudom, tudom, egy pillanat.
Semmi. Sem csengés, sem robot, sem vétel. Csak nagyon halk, üres zúgás, olyasmi, amit a kagyl... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bólintott Billingsley. - És vigyázzanak. Kukák vannak itt, meg egy csomó hulla-dék. Limlom, konzervdobozok.
Megkerülték a kukákat meg a limlomot. Marynek elakadt a lélegzete, amikor Marinville megragadta a karját, mivel először nem tudta, ki az. Amikor meglátta a színpadias hosszú hajat, igyekezett kifejteni magát a szorításból.
- Kíméljen meg a lovagiasságától. Jól elbo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... az apja kiabált, és még sohasem látta vagy hallotta így kiabálni. Félelmetes volt, mintha a szívét vágták volna fel.
- David, válaszolj!
- Dugulj már el, haver! - szólt oda Marinville.
- Te dugulj el! - förmedt rá Mary.
- De fölizgatja a prérifarkast!
Az asszony rá se rántott. - David, mit csinálsz?
A fiú nem válaszolt. Ez nem olyasmi, amit ésszerűen ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... jelentek meg az adást jelző csíkok, ami baj. Nagy baj. Mégis meg kell próbálnia. Addig nyomkodta a NÉV/MENÜ gombot, amíg meg nem jelent a STEVE szó. Ekkor megnyomta az ADÁS-t.
- Mr. Marinville! - Mary állt az ajtóban. - Mennünk kell! A zsaru...
- Tudom, tudom, egy pillanat.
Semmi. Sem csengés, sem robot, sem vétel. Csak nagyon halk, üres zúgás, olyasmi, amit a kagyl... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... az apja kiabált, és még sohasem látta vagy hallotta így kiabálni. Félelmetes volt, mintha a szívét vágták volna fel.
- David, válaszolj!
- Dugulj már el, haver! - szólt oda Marinville.
- Te dugulj el! - förmedt rá Mary.
- De fölizgatja a prérifarkast!
Az asszony rá se rántott. - David, mit csinálsz?
A fiú nem válaszolt. Ez nem olyasmi, amit ésszerűen ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...5. FEJEZET
Rémület a sivatagban
- Azt hiszem, ez az. - Cynthia az ablakra mutatott. - Látod?
Steve, aki a volánra görnyedve próbált kilátni a vérmocskos szélvédőn (noha a valódi prob-lémát a vérbe ragadt homok jelentette), bólintott. Igen, látta a régimódi védőtetőt, amelyet rozsdás láncok rögzítettek a rozzant téglaépülethez. Csak egyetlen betű maradt me... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szerepe a múltban, az biztos, hogy azok az emberek, akik részt vettek ezeken a mulatságos vidéki ceremóniákon, dehogy sejtették volna, mi játszódik majd utoljára ezen a színpadon.
Marinville körülnézett, mert már egy kicsit aggódott Billingsley miatt, és ekkor meglátta az öregembert: a mosdók melletti rövid, szűk folyosón közeledett a színpad oldalán gyülekező többi-ekhez. Va... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... válaszolta Billingsley. - Ő dirigálja a Kína-gödör újbóli megnyitását. Legalábbis ő dirigálta. - Kérdőn nézett Audreyra.
- Igen - bólintott a nő. - Halott.
- Három napja - tűnődött Marinville. - Három napja minden oké volt Desperationben, lega-lábbis a maga tudomása szerint.
- Így igaz. De amikor legközelebb láttam Franket, egy fogason lógott. És az egyik keze hi-án... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... is volt valami okos ötlet. Életében nagy számban fordultak elő nem is olyan okos ötletek, és ha valakinek van képesítése az ilyenek felismerésére, akkor az kétségtelenül John Edward Marinville.
- Ugyan tegyük már ezt el későbbre, Tom! - Azzal simán kikapta a whiskyt az állatorvos ke-zéből, éppen mikor a szájához akarta emelni a poharat.
- Hé! - károgta Billingsley, és od... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... teszi meg?
Ő hívta föl telefonon a másikat. Még csak nem is sejtetted. Nem tudtad, amíg a sárga furgon ide nem érkezett.
Igen, hiba volt elnézni a telefont, pedig ott lehetett Marinville tudatának homlokterében, játszva fölfedezhette volna, ezt joggal hányhatja saját szemére. Akkor az volt a fő célja, hogy bekaszlizza a vén hülyét, és kicserélje Entragian testét, mielőtt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... 5. FEJEZET
1
Johnny Marinville emlékezete még a piás-narkós időkben is meglehetősen könyörtelen volt. 1986-ban, amikor Sean Hutter úgynevezett Partymobile-jának hátsó ülésén terpeszkedett (Sean egy nagy, öreg, hatvanötös Caddyben tette meg péntek esti körútjait East Hamptonban, Johnny és há-rom másik utas társaságában), belekeveredett egy végzetes bal... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... bólintott Billingsley. - És vigyázzanak. Kukák vannak itt, meg egy csomó hulla-dék. Limlom, konzervdobozok.
Megkerülték a kukákat meg a limlomot. Marynek elakadt a lélegzete, amikor Marinville megragadta a karját, mivel először nem tudta, ki az. Amikor meglátta a színpadias hosszú hajat, igyekezett kifejteni magát a szorításból.
- Kíméljen meg a lovagiasságától. Jól elbo... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hagytuk ott a mozit, nem hoztunk magunkkal semmi mást a puskákon kí-vül - mondta Cynthia. - De itt van ez - mutatott egy láda Jolt Colára, amelyből már számos üveg hiányzott. - Steve Mr. Marinville-nek spejzolta be.
- Valósággal vedelem, amióta abbahagytam a piálást - magyarázta Johnny. - Kizárólag Joltot, Isten tudja, miért. Meleg ugyan, de...
David elvette az egyik üve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Elmúlt éjfél, a helyi gyökerek már kikapcsolták az adót. Csupán napfelkeltekor baktatnak vissza a stúdióba újabb rakat Travis Tritt-tel és Tanya Tuckerrel a hónuk alatt, de John Edward Marinville, az ember, akit a Harper's Amerika egyetlen hímnemű fehér írójának titulált, és aki számít, egy csepp szerencsével addigra már nem lesz itt.
Ha elmegy, akkor vége mindennek.
Arc... |
|
|
|
|
|
